Az ember fejlődése során állati jellegű szőrzete fokozatosan visszafejlődött. Már nem volt szükség erre a külsőleg védő eszközre, hiszen nélküle is meg tudtuk védeni magunkat az időjárástól, hőmérséklettől, nedvességtől, széltől, hidegtől –ruházattal és lakóhellyel. A különféle jellegű szőrzetek, amik visszamaradtak, védelmi feladatokat látnak el: mit pl. a szemöldök, a szempilla és a haj.

Testünk egész felületét- kivéve az ajkak, tenyerek és talpak- kb. 5 millió szőrtüsző és az ebből kinövő szőrszál – beleértve a hajszálat is – fedi. Kb.1 millió található ezek közül a fejen és az arcon. Eloszlásuk, mennyiségük és minőségük igen változatos lehet. A különbségek az egyén ismertetőjelei lehetnek aszerint, hogy mely felületet, hogyan borítják. Sűrűségük, növekedésük, élettartamuk, ellenálló képességük mind-mind személytől függő. Mindezeket alapvetően öröklött tényezők sokasága határozza meg, de bizonyos mértékben befolyásolja a kor, a fizikai állapot és a klíma is. A szőrzet kialakulásánál az étrendbeli tényezők szintén szerepet játszanak.

A fejbőrön található szőrzet a haj, mely az ember legszembetűnőbb szőrzete. Testünkön lévő szőrzetünknek viszont csak kis részét teszi ki. Eredetében és szerkezeti felépítésében a haj és szőrzet között nincs lényeges különbség. Ma természetesnek vesszük, hogy van hajunk. A haj is testünk része, külső megjelenésünkhöz hozzátartozik, mindenféle fiziológiás folyamat része. Hajunk nemcsak díszként szolgál, hanem védi is a fejet a napsugárzástól, melegtől, fagytól. Hideg időben megakadályozza a testhőmérséklet csökkenését, ennek 35%-a fejünkön keresztül párolog el.

A haj felépítése örökletesen meghatározott.

Egy átlagember fején felnőttkorban kb.150-200 ezer hajszál található, ez kb.120-160 szálat jelent négyzetcentiméterenként. Ettől lehetnek mindkét irányban eltérések, hiszen találkozhatunk eredendően ritka és öröklötten sűrű hajú emberekkel is. A haj minősége szerint lehet normál, vékony, illetve vastag szálú is. A hajszál vastagsága a szőrtüsző mennyiségétől és nagyságától függ.

Egy kis érdekesség:

A szőke hajúaknak kb.140 ezer, de vékony szálú, a feketéknek és barnáknak kb. 100-120 ezer, kicsit vastagabb és a vöröseknek kb. 90 ezer – a többiekhez képest a legvastagabb – hajszála van. A fejbőrön lévő hajszálak száma tehát a hajszíntől is függ. Minél világosabb hajszínnel rendelkezik valaki, annál több hajtüszője van, a hajtüszők átmérője viszont kicsi, így a világos hajak vékonynak tűnnek. A sötét hajúaknak kevesebb tüszőjük van, de átmérőjük nagyobb, így hajuk sűrűbbnek látszik. A legkevesebb hajtüszője a vöröseknek van, de a legvastagabb hajszállal ők rendelkeznek, így az ő hajuk tűnik a legdúsabbnak. A hajszálak a fejbőrön nem egyenletesen oszlanak el: hátul és a tarkónál több, a halántékon kevesebb van belőlük.

Hajtípusok

A haj típusa lehet egyenes, hullámos vagy göndör. A hajtüszők formája kör vagy vese alakú. Ha kör alakú, akkor egyenes szálú haj, ha vese alakú, akkor hullámos haj nő belőle. Minél csúcsosabb a vese alakja, annál göndörebb a hajunk. Minden egyes hajszál a hajhagymából nő ki. A hajszál bőrből való kinövésének szöge a hajszál formájától függ. Az egyenes hajszál keresztmetszete kör alakú és a teljesen egyenesen nő ki a bőrből. A hullámos haj keresztmetszete ovális alakú, a fejbőrből kissé eldőlve nő ki. A göndör hajszál keresztmetszete lapított, a fejbőrből elhajolva nő ki. A haj a bőrből kb.45 fokos szögben nő ki. A szálak növési iránya adja a haj dőlését, állását. A hajnövési frontok találkozásánál forgók alakulnak ki. Mivel ez születési adottság, változtatni rajta nem lehet.

A hajszál bölcsője a bőr járulékos szerve, a szőrtüsző (folliculus), melynek nyílásából nő ki a haj. A szőrtüszők hossza kb.2-4mm. Minden egyes szőrtüszőnek bőséges, saját vérellátása van, mely biztosítja a haj számára létfontosságú megfelelő vérkeringést.
A szőrtüszők-melyeknek száma születésünkkor meghatározott- életünk folyamán- balesetek vagy betegségek miatt- elpusztulnak vagy leállíthatják működésüket, de számuk nem növekedhet. A szőrtüszők-melyeknek száma születésünkkor meghatározott- életünk folyamán- balesetek vagy betegségek miatt- elpusztulnak vagy leállíthatják működésüket, de számuk nem növekedhet.

A hajszál 3 rétegből tevődik össze:A haj szerkezete

1. cuticula
2. cortex
3. medulla

1. Felhám (cuticula): A haj védőköpenyét alkotó szívós, külső réteg, mely egymást fedő, ellaposodott, elszarusodott sejtek tömegéből áll. Fő alkotórésze a keratin, mely hasonló a körmök, az állati szarvak, karom, csőrök anyagához. Színtelen és átlátszó. Ez a védőréteg lemezes formában helyezkedik el. A lemezeket a faggyúmirigy által termelt olajos anyag vonja be, ennek köszönhetően védi a hajszálakat a káros külső fizikai és kémiai hatásoktól és gondoskodik a haj csillogásáról, fényességéről. Így a haj egészséges benyomást kelt.

2. Kéreg (cortex): Vastagabb, középső, a kutikula által védett réteg, a hajszál fő tömegét – 80 %-át alkotja. Fontos védőköpenyt alkot, nagy jelentőséggel bír a haj tulajdonságai és állapota szempontjából. A kéreg határozza meg a haj szerkezetét. Ez a réteg felelős a hajerősségéért, vastagságáért, a haj rugalmasságáért, tartásáért, szakítási ellenállásáért és a színéért.

3. Velő vagy hajbél (medulla): A hajszál legbelső része, csőszerűen helyezkedik el a hajszál közepén. Központi, átlátszó sejtekből álló mag, melyet fehérje alkot. A haj minőségét nem befolyásolja. Ez a réteg a vékony hajszálúaknál nem mindig található meg.